Menkauré piramisa a gizai fennsík 3. legmagasabb piramisa.
Az építtetője Menkauré fáraó, aki igazi piramisépítő család legfiatalabb tagja, hiszen a nagyapja volt Kheopsz fáraó – akinek a nevéhez fűződik Egyiptom legmagasabb piramisa -, az apja pedig Kefrén fáraó – aki felépítette Egyiptom második legmagasabb piramisát. Ilyen felmenőkkel nem lehet nem építeni piramist.
Mielőtt tovább haladnánk a családi piramisépítés hagyományok követésén, először ismerje meg Menkauré piramisának a legfontosabb adatait.
Menkauré piramis adatai
- Épült: i. e. 26. század
- Típusa: valódi piramis
- Magassága: 66 méter, ma 65,5 méter
- Alap élhossza: 103,4 méter
- Oldalak dőlésszöge: 51°20′25″
- Anyaga: helyben fejtett mészkő, asszuáni gránit és turai mészkő burkolattal
- Kamrák száma: 5
A középkori arab történetírók megemlítik, hogy a piramison még látható volt Menkauré nevét tartalmazó „felirat”, de sajnos ez mára már eltűnt.
A 2 előző piramis magasságához képest – melyek 147 és 143,5 méter magasak voltak – azt várhatnánk, hogy Menkauré fáraó is beszáll, a „ki épít magasabb piramist” című vetélkedésbe.
Vagy ha nem is akarja megdönteni az ősök piramisainak a méretét, de legalább valami hasonló nagyságú piramist fog építeni. Ahhoz, hogy megértsük ennek az okát először Menkauré személyiségének és a munkásságának az releváns vetületét kell megismerni…
Menkauré fáraó
Menkauré (i.e. 2575 – 2465) ismert neve még a Menkure illetve a görög Mykerinos név is. Ő volt a VI. dinaszta 4. királya. Ellentmondásos adatok vannak az uralkodásának a hosszáról, melyről két adat ismert, az egyik szerint 18 évig, a másik szerint 28 évig uralkodott, egyébként ez az elfogadottabb nézet.
A megmaradt információk alapján Menkauré fáraó jámbor és igazságos volt. Sajnos ezen tulajdonságai is hozzájárultak ahhoz, hogy az a virágzó birodalom, amit átvett hanyatlásnak indult. Az ókori társadalmak esetében a sikeres királyoknak mindig nagyon erős kezűnek kellett lennie, a jámborság, a jószívűség nem volt célravezető. Menkauré a nagyapjához (Kheopsz) és az apjához (Kefrén) képest sokkal lágyabb kezű uralkodó volt. A birodalom hanyatlása rányomta a párhuzamot a piramisok nagyságának a hanyatlására is, hiszen sokszor a piramisok nagysága hűen tükrözte az adott uralkodó által létrehozott gazdaság erejét. Szóval a birodalom és a gazdasági helyzetének a hanyatlását követte a piramis nagysága is. A válság – amit Menkauré okozott – rányomta a bélyegét a piramisának a méretére.
Menkauré fáraóról számos szobor maradt fenn, ellentétben nagyapjával, akiről mindössze egy piciny kis szobor maradt ránk. Minden Menkauréról készült szobrot nagyon kemény, nehezen faragható kőből készítették, meglehetősen apró részletességgel. Több szobrot is az elkészítésüknek különféle fázisaiban hagytak abba, ami jól mutatja, hogy a király váratlan hirtelenséggel halt meg…
Menkauré piramis jellemzői
Dőlésszöge megfelelt a felmenők által épített piramisok dőlésszögének, miután azokat a piramisokat semmilyen károsodás sem érte, ő is ilyen meredekségben építette a piramisát.
A piramis 5 sírkamrája a földszintje alatt találhatóak. Két szinten helyezkednek el és egy bonyolult rendszert alkotnak. A piramist nagyrészben helyben bányászott mészkőből építették, az alsó részét gránittal burkolták, mely nagy része a mai napig is látható, a felső részén jó minőségű turai mészkövet használtak, melyet a későbbiek folyamán elhordták különféle építkezésekhez.
Menkauré piramisának különlegességei
Három különleges tulajdonsága van.
- A piramis burkolata nem mészkő, hanem részben gránit volt. Jó gondolat volt, hogy a burkolat ne a puhább mészkőből, hanem a keményebb gránitból készüljön, mert az sokkal jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak. Ha Ön meg akarja nézni az ókori, eredeti gránitburkolatot, akkor azt a piramis déli oldalánál teheti meg.
- A sírkamrák száma, mely ennek a piramisnak az esetében ez 5 darabot jelent, amik a földszintje alatt helyezkednek el.
- A legnagyobb ember által okozott sérülés. A piramis északi oldalán egy hatalmas hiányzó rész, egy „kürtő” égtelenkedik. Miután a középkori „sírrablók” üresen találták a másik két piramis sírkamráját, így a hatalmas befektetett munka nem hozta meg a gyümölcsét, dühükben úgy döntöttek, hogy nem bánnak kesztyűs kézzel a piramissal, és a sírkamrák kifosztásán túl lerombolják ezt a piramist (a másik két piramis túlságosan nagy munka lett volna). Ennek a mementója a hatalmas hiányzó rész a piramis északi oldalán.
Piramiskörzet
Természetesen ez a piramis sem egy egyedülálló építmény volt, hanem tartoztak hozzá, egyéb más épületeket is.
Ezen épületek között is megtalálható Menkauré fáraó halotti temploma, mely a piramis keleti oldalán található, egészen közel a piramishoz, és a halotti templom kápolnáján keresztül összeépült a piramissal, olyannyira, hogy a találkozásnál lévő követeket nem faragták meg. Ennek két oka van.
- Az egyik, hogy amúgy sem látszódik, hiszen eltakarja a fal, felesleges munka lett volna a kemény gránitburkolat faragása.
- A másik ok, ami fontosabb, hogy nagyobb stabilitást adott így, mint ha sima felület lett volna.
A halotti templom még nem készült el, amikor a fáraó meghalt, így az utódjára maradt a befejezésnek a feladata. Sepszeszkat – mai szóhasználattal élve – igyekezett ezt költséghatékony módon befejezni, ezért a drága vörösgránit helyett, sokkal gyengébb minőségű építőanyagokat használt fel.
A völgytemploma még keletebbre helyezkedett el a halotti templomtól. Egy 600 métertől valamivel hosszabb feljáróút kötötte össze őket.
Az egész piramiskörzetet egy kettős fal vette körül, mely körülbelül tíz méter magas lehetett. Ezek a falak több helyen hiányosak is voltak, illetve a külső fal minősége, már elég silány minőségű volt.
Szatellit piramisok
A piramis déli oldalán három kisebb piramis található, melyek a feltételezések szerint a fáraó feleségeinek szolgáltak temetkezési helyül. Sajnos azt nem tudjuk, hogy melyik piramis, melyik királynőnek szolgál nyughelyül, ráadásul bár mindhárom piramisnak vannak sírkamrái, de a legdélebbi piramisban semmilyen temetkezésre utaló nyomot sem találtak. Ezt megerősíti az a feltételezés is, hogy ennek a piramisnak a burkolata sohasem készült el.
Az egyiptológusok a G3a, G3b és G3c nevet adták ezeknek a szatellit piramisoknak (illetve említik GM1, GM2 és GM3 néven is).
